Önkormányzat Bugyberek, Lenti
Segítünk Önnek választani a(z) Önkormányzat kategóriába tartozó vállalkozások közül Lenti körzetében! Itt talál felhasználói véleményeket és elérhetőségeket, aktuális telefonszámot, címet, nyitvatartási időt, promóciókat és egyéb hasznos információkat.
1 - 1 megjelenítése a 1 találatból.
1 - 1 megjelenítése a 1 találatból.
Találatok Önkormányzat kategóriából Bugyberek, Lenti településen
Közeli találatok a(z) Önkormányzat kategóriában
Jelenleg nyitva
Rákóczi F. Utca 25, 8879 Szécsisziget
(92) 376 031
A falu a Zalai dombság Mura és Zala folyók völgyei által közrefogott területen, a Közép-Zalai dombságon, a Kerka folyó partján helyezkedik el, Lentitől 10 kilométerre. Ez a kis település, nem messze található a szlovén határtól. 
Jelenleg zárva
Rákóczi Utca 24, 8971 Zalabaksa
(92) 573 430
helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés 
Jelenleg zárva
Fő út 42, 8957 Kissziget
(92) 378 033
önkormányzati, Önkormányzat, hivatal, polgár, ügyfél, csömödéri, közös 
Jelenleg zárva
Dózsa György Utca 2., 8973 Csesztreg
(92) 573 020
önkormányzat, közös, polgármesteri hivatal, csesztregi, polgármester, hivatal, Önkormányzati 
SZENTGYÖRGYVÖLGY,KOSSUTH U. 31, 8976 Márokföld
(92) 551 324
Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt 
Kossuth U. 35., 8948 Nova
(92) 577 026
Zalaegerszegtől 30 km -re, Lentitől 15 km -re található a 75-ös főútvonal mentén. A hozzátartozó Zágorhidánál fontos, nagy forgalmú elágazású út vezet Nagylengyel - Zalaegerszegre. Nova Göcsej középpontjában van, szokták a "Göcsej fővárosaként" is emlegetni. Magas dombhátú vidékét keletről a Cserta, nyugatról és délről a Kerta - patak fogja közre. A vizek mély völgyekben vezetik le a hatalmas erdőkkel borított vidék átlagosnál nagyobb csapadékát. Az így felszabadult, változatos felszínű dombság talaja gyenge, rossz vízgazdálkodású, alapkőzete az agyag. 
Jókai Mór Utca 2., 8888 Lispeszentadorján
(93) 365 007
Lispeszentadorján három község - Lispe, Szentadorján és Erdőhát - egyesüléséből született meg 1937-ben, de e települések históriájának kezdete jóval korábbra datálható. Szentadorján egyike hazánk legősibb településeinek. Egyes történészek szerint megalapítói azok a székelyek voltak, akik a nyugati gyepüket védték a külső támadásokkal szemben. 1024-ben Szent István király a falut a zalavári apátságnak adományozta. Szentadorján ugyanis már ebben az időben templomos hely volt; temetőjében ma is láthatók a hajdani klastrom romjai. A kolostor többször gazdát cserélt: építtetői a templárius barátok voltak, a törökkorban aztán a johannita lovagok birtokolták, ami alátámasztani látszik azt a feltételezést, hogy az épületnek szakrális jellege mellett védelmi funkciói is lehettek. 1503-ban saját plébánosa volt a községnek. A források 1375-ben említik legkorábban Erdőhát nevét - Ivánkafalvának is nevezték -, mely ekkor a Bánffy és a Lipcsei család tulajdona volt. A török hódoltság alatt - valamikor a XVII. század közepén - a Kanizsáról kicsapó, portyázó törökök e vidéket is felprédálták, de csak Erdőhát néptelenedett el teljesen. Ebben az időszakban dőlt romba a szentadorjáni templom is. A XVIII. században az élet kezdett normalizálódni, a népesség növekedni kezdett. 1718-ban Lispe a nemes Czigány család birtokába került, leszármazottaik a mai napig itt élnek a községben. A helybéliek földművelésből és állattenyésztésből éltek egészen 1937-ig. Szentadorján és Erdőhát az idők folyamán teljesen összeépült, így 1929-ben közigazgatásilag is egyesítették őket Szentadorján néven. 1937 a falu életében rendkívül fontos esztendő volt. Ekkor született meg Lispeszentadorján Lispe és Szentadorján egyesítésével, s ekkor tárták fel Lispe határában Magyarország első kőolajmezőjét. A szénhidrogén-bányászat átalakította az itteni emberek életét, a hajdani nagy szegénység jelentős mértékben enyhült. 
Dózsa Utca 1, 8951 Gutorfölde
(92) 550 940
A Gutorföldére vonatkozó első ismert egyházi említés 1270-ből való. A település ekkor a környező falvakkal együtt a Szent László által alapított zágrábi érsekség bekcsényi (ma Becsehely) főesperesi területéhez tartozott. Az 1334-es összeírásból tudjuk, hogy a falu temploma Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. 1501-ben a templom még állt, de plébánosa már nem volt. 
Fő U.8., 8873 Csörnyeföld
(93) 379 252
Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt 
